| Honlap-menü |
|
 |
| A fejezet kategóriái |
|
|
| Statisztika |
Online összesen: 17 Vendégek: 17 Felhasználók: 0 |
|
| Belépés |
|
|
| Értékelés |
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 5
|
|
| Mini Chat |
|
|
|
|
 | |  |
|
Lehet-e sikeres egy állami mobil cég?
Csütörtökön került sor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalánál a meghirdetett szabad frekvenciablokkra tett ajánlati boríték felnyitására. Mivel a hírközlési hatóság még a héten kizárt az első körben szóba jöhető három pályázóból kettőt, egyedül az állami színekben induló Posta-MVM-MFB konzorcium tett ajánlatot. A licit eredményét ugyanakkor csak január végén közlik.
Mit akarhat az állam?
Új szereplő piacra lépését preferálta egyébként már a tenderkiírásban is az állam. Az első körben eleve csak olyan szereplő pályázhatott, amely jelenleg nincs a hazai piacon. Csak egy esetleges eredménytelen első kört követően szállhatnak be ők is.
A 900 megahertzes frekvenciasávban GSM-, IMT/UMTS-, WiMAX- vagy LTE-rendszerű rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságot lehetett szerezni. A frekvenciablokkra 15 évre szóló kizárólagos jogosultságot kap a nyertes, ugyanakkor három évig nem értékesítheti tovább a megnyert frekvencia használati jogát, és beruházási kötelezettségei is vannak. A frekvenciablokk kikiáltási ára nettó 4 milliárd forint volt.
A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. győzelme révén több legyet üt egy csapásra az állam. Egyfelől teljesíti saját vállalásait, amelyeket az EU felé tett. Ez a digitális megújulás cselekvési tervre tett nyilatkozat mind az állampolgárok, mind az infrastruktúra, mind a közigazgatás részére történő infrastruktúra fejlesztést jelent. Ez 2013-ra földrajzi szempontból 100 százalékos szélessávú internet lefedettséget jelent, 2Mbps sávszélességgel.
Jöhet a 06 50 …
A nyertes konzorcium szereplőinek feladata jól kirajzolható a modellben. A Posta a kiskereskedelmi részért felelne, az MVM-nek van jelenleg is saját gerinchálózati infrastruktúrája, amely kiszolgálhatja a megszerzett frekvenciát is, míg az MFB nyilván a finanszírozásban kapna helyet. Pénzre ugyanis szükség van, szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80−115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania, még úgy is, hogy nem kell teljesen nulláról kezdenie. (Egy teljesen új piaci szereplőnek becslések szerint további 100 milliárdot kellett volna beruháznia.)
A tender ugyanakkor az új generációs szélessávú internetpiac felosztásáról is szól. Ezekre a szolgáltatásokra most állnak rá igazán a hazai szereplők is. A T-csoport, a Telenor és Vodafone is 2011-ben kezdtek el komolyan fejleszteni. Ebben a szegmensben van keresnivalója az állami szereplőnek is. Ezen a területen még két számjegyű a növekedés lehetősége, ugyanis a fejlett piacokkal szemben 40 százalékos lemaradásban vagyunk. Egy OECD felmérés ezt tűnik igazolni, idén júniusi adatokkal.
A szabad sáv - (forrás: NMHH)
A hab a tortán, és ezt emelte ki Túri Tamás CCG Consulting vezetője az FN24-nek, hogy a negyedik – jelen esetben állami - szereplő helyet biztosíthat a virtuális mobilszolgáltatóknak is. Ezt a szerepkört, a jelenlegi piaci szereplők közül eddig egyik sem kívánta felvállalni.
A virtuális mobilszolgáltatók nem tartanak fenn saját hálózatot, hanem a mobiltársaságoktól vásárolnak szolgáltatási csomagokat, amelyet aztán saját néven értékesítenek. Jellemzően egyszerű szolgáltatásokkal és közérthető díjazással kínálnak tarifacsomagokat.
Lehet-e jó gazda az állam?
Egy állami mobiltársaság létrehozása belesimul abba a gazdaságpolitikába, amelyet a jelenlegi kormány képvisel – mondja az FN24-nek Voszka Éva a Szegedi Egyetem tanára. A Magyar Villamos Művek (MVM) például, amely ebben konzorciumban is helyet kapott, Voszka Éva megfogalmazásával élve „Nemzeti Bajnok” lesz lassan. Szinte minden stratégiai ágazatban komoly szerepet kap, a földgáz üzletág után most a telekommunikációs iparban is.
A korábban elfogadott vélekedés ugyanakkor, hogy az állam csak rossz gazda lehet megváltozott. Egy állami cég piacra lépése mellett lehet gazdasági érveket felhozni, például a mobilszolgáltatók esetén a verseny erősítését vagy az olcsóbb szolgáltatást, az árak mesterséges leszorításával. Az állami cégeknek ugyanakkor folyamatosan szembe kell nézniük egy dilemmával. Egyszerre kellene profitot termelniük és a versenytársaknál jobb szolgáltatást nyújtaniuk, miközben olcsóbban kellene mindezt tenniük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a három feltételt egyszerre nem lehet teljesíteni, legjobb esetben is csak kettőt. És erre modellszerű megoldás nincs, valamelyik cél mindenképp háttérbe szorul – teszi hozzá Voszka Éva.
A másik buktató a direkt politikai irányítás lehetősége, a pénzáramlás befolyásolása, ami ronthatja a vállalat működését, de kedvez más szereplőknek. Ugyanakkor egy állami vállalat az országhatárokon kívül, nemzetközi szintéren kiváló piaci szereplőként is tud működni. Erre példa a Mol – mondja Voszka Éva.
|
| Kategória: Mobil | Hozzáadta:: adrienn60 (2012-01-06)
|
| Megtekintések száma: 376
|
|
|
 | |  |
|
| Keresés |
|
|
| Facebook |
|
|
|
|
