minden ami számítástechnika,termékek,

Betiltották egyes Motorolák importját az USÁ-ban

Bishop — Sat, 21 Jul 2012 11:56:03 GMT

A szabadalmi pereket már nem túlzás mindennaposnak titulálni az okostelefonok és táblagépek világában, hiszen készülékgyártás mellett a jogdíjak is igen jövedelmezőek. Van viszont, hogy a két fél sehogy sem tud megegyezni, és ilyenkor eldurvulnak a dolgok. Ezúttal a Motorola és a Microsoft szabadalmi vitája fajult el annyira, hogy végül megtiltották 18 készülék importálását az Egyesült Államokba.

A mostani tiltás szabadalmi vitái is "nagy múltra" tekintenek, hiszen a redmondiak még két évvel korábban, 2010-ben panaszolták be a Motorolát. A Microsoft összesen kilenc pontban találta vétkesnek a Motorola okostelefonjait, de ezekből végül a bíróság csak egyetlen egyet vélt megalapozottnak. Az amerikai készülékgyártó azonban úgy döntött, hogy ezért az egyért sem fog licencdíjat fizetni. A szóban forgó szabadalom egyébként a Motorola Exchange és Active Sync meghívóküldésével kapcsolatos. Az ITC döntése alapjá a Motorolának minden egyes kifogásolt telefon behozatala után 33 centet kellett volna fizetnie, de ezt az opciót elutasították.

A már hatályba léptetett import tilalom az Atrix-ra, a Backflipre, a Bravora, a Charmra, a Cliq-re, a Cliq 2-re, a Cliq XT-re, Defyre, a Devourra, a Droid 2 két variánsára, a Droid Prora, a Droid X-re, a Droid X2-re, a Flipoutra, a Flipside-ra, a Spice-ra és a Xoom táblagépre vonatkozik. A Motorola már valószínűleg megtette a tiltás feloldásához szükséges lépéseket. Azt nem tudni, hogy a gyártó kíván-e a Microsoftnak megfelelően módosítani az említett szoftveres problémán, vagy úgy érzik, hogy az amerikai raktárakban épp elég készülék van még, és nem okozhat komoly kiesést az importálás kényszerszünete. A Motorolának nagyon fontos az amerikai piac, mivel itt még jelenleg is komoly részesedéssel bír, viszont ezek a modellek már szinte kivétel nélkül elavult, régi eszközök, így sok már egyáltalán nincs is forgalomban, illetve gyártásban.

B.U.É.K.

Bishop — Wed, 04 Jan 2012 09:05:11 GMT

Minden Kedves Regisztrált és nem regisztrált olvasónak Nagyon Boldog és Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok!

Búcsú Steve Jobstól

Bishop — Sun, 09 Oct 2011 15:19:32 GMT

Így lett egy örökbeadott, szegény, de tehetséges gyerekből a világ egyik legértékesebb cégének alapítója.

Steve Jobs 1955-2011

Áttekintve Steve Jobs életét és munkásságát, az embernek már-már az az érzése támad, hogy az „amerikai álom” eszméjének kitalálói épp az Apple vezérére gondoltak. Filmbe illő élete annyira bővelkedik pofonokban és találékonyságának köszönhető talpra állásokban, hogy Hollywoodban minden bizonnyal már írják a forgatókönyvet.

Steve már 1955-ös születése előtt nehéz helyzetbe került. Édesanyja a terhesség alatt eldöntötte, hogy örökbe szeretné adni születendő gyermekét, azonban az ügyvéd és felesége, akik eredetileg befogadták volna, utolsó pillanatban visszautasították, mivel nem lányként jött a világra. Végül egy munkáscsaládhoz került, ahol – bár az anya kifejezetten egyetemet végzetteknek szerette volna adni – az anya a felsőoktatást, az apa még a középiskolát sem fejezte be. Az örökbefogadás azzal a feltétellel jött létre, hogy a gyermeknek mindenképp egyetemre kell mennie.

Már gimnáziumi évei alatt elkezdett érdeklődni a technológia iránt, a tanórák után a Hewlett-Packard által szervezett előadásokra járt – később épp a HP-nál volt gyakornok későbbi társ-alapítójával, Steve Wozniakkal.

Az örökbefogadó szülők tartották magukat adott szavukhoz és Steve 1972-ben beiratkozott a roppant tekintélyes (és drága) Reed Egyetemre, azonban már gólyaként elkezdett kételkedni a felsőoktatás hasznosságában. Mivel nem látta, hogy az egyetem hogy tudná őt segíteni annak eldöntésében, hogy mit is szeretne kezdeni az életével, ráadásul nem kevés pénzébe került szüleinek, felhagyott hallgatói jogviszonyával és inkább egyedül próbált elmélyedni a széles érdeklődési körének megfelelő tudományokban.

1974 őszén visszatért Kaliforniába és az akkor népszerű, játékokat fejlesztő Atarinál kezdett el dolgozni. Egyetlen célja annyi pénz összegyűjtése volt, hogy képes legyen eljutni Indiába. A lelki feltöltődés és a szellemi megvilágosodást Daniel Kottke nevű egyetemi társával és nem kevés halucinogén droggal érte el. Kottke egyébként a későbbiekben az Apple első alkalmazottja lett.

Az Apple 1976-os alapítása nem volt grandiózus - Steve szülei garázsából kezdte meg árusítani az Apple-1-es modellt.

Az első mérhető siker a Macintosh számítógép 1984-es megjelenése volt, amely az egerével és a grafikus kezelőfelületével forradalmasította a személyi számítástechnikát.

Egy év elteltével azonban Steve Jobs és az akkori vezetőség összekülönbözött a cég jövőjével kapcsolatban – alapító tagsága ellenére, kirúgták. Saját bevallása szerint a kezdeti elkeseredést az a felismerés követte, hogy a meglévő tapasztalatokkal, de tiszta lappal kezdhet neki egy új projektnek.

Az új projekt pedig még egy számítógépes cég volt, a NeXT, amely kezdetben innovatív, de méregdrága gépeket gyártott, majd teljesen átállt a szoftveres fejlesztésre. Ezen kívül 1986-ban a Lucasfilmtől megvette a The Graphics Group nevű csoportot, amely később a Toy Storyval Pixar néven lett világhírű.

Kirúgása után bő 10 évvel a sors úgy hozta, hogy az Apple-nek elkezdett fájni a foga a NeXT-re és az általa fejlesztett technológiára, így a céggel együtt Steve Jobsot is visszavásárolták, aki forradalmi elképzeléseivel elkezdte ismét a profit irányába terelgetni az időközben visszaeső Apple-t.

Innen pedig a történet ismert: a technikailag fejlett, de dizájnban is meggyőző számítógépek és laptopok mellett 2001-ben megjelent az iPod, 2007-ben az iPhone és 2010-ben az iPad. Ezzel egyetlen évtized alatt forradalmasítva a zeneipart, a telekommunikációt és az informatikát.

Steve Jobs saját sikereit annak tudta be, hogy mindig azt csinálta, amit szeretett csinálni, sosem érte be kevesebbel. Elmondása szerint az ember – mint a szív dolgaival kapcsolatban általában – pontosan tudja, hogy épp azt a munkát végzi-e, amibe szerelmes vagy sem; amennyiben a válasz nemleges, fel kell állni és kutatni tovább.

Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy sikerét az is segítette, hogy technikailag és esztétikailag is maximalista volt – termékei nem csak funkcionálisak, de gyönyörűek is. Őszintén reméljük, hogy ezen öröksége megmarad az Apple-ben.

Tanítják Steve Jobs gondolkodásmódját

Bishop — Sun, 09 Oct 2011 15:09:10 GMT

A titkos Apple Egyetemet azért hozták létre, hogy
az új vezetők ugyanolyan egyedi módon legyen képesek gondolkodni, mint
a vállalat alapítója.

Az almás cég legnagyobb kihívása nem egy új kütyü feltalálása, nem egy
forradalmi szolgáltatás kitalálása, hanem alapítójának túlélése lehet.
Persze Steve Jobs és munkatársai tisztában voltak azzal, hogy ez a
pillanat előbb vagy utóbb be fog következni, éppen ezért különös
fontosságú volt számukra, hogy a céget meghatározó egyediséget valahogy
át tudják adni a következő generációknak.

Egy – a nevét nem vállaló – munkatárs nyilatkozott a Los Angeles
Timesnak az Apple Egyetemről, amely az oktatás mellett azt is
folyamatosan kutatja, hogy a cég mitől ér el sikereket. Az Apple
természetesen nem kívánta kommentálni a cégen belül elrejtett oktatási
intézményt, de a projektet ismerő emberek elmondása szerint 2009 elején
a Yale üzleti iskolájának egykori dékánja vette a kezébe a vezetését.

Jobs maga is megpróbálta összeszedni azokat az alapvető szempontokat és
nézeteket, melyek meghatározzák az Apple-t, majd felügyelte azon
egyetemi szintű kurzusok létrehozását, melyek ezeket üzleti
stratégiákká transzformálták. Az említett „tanok” egyébként – ismerve
az Apple termékeit – senkit nem fognak meglepni: egyszerűség,
tökéletességre törekvés, elszámolási kötelezettség, figyelem a
részletekre, és feltétlen titoktartás.

Persze az, hogy az Apple Egyetem mennyire lesz képes átadni Steve Jobs
logikáját, gondolkodásmódját és kulturális génállományát, csak a
következő években fog kiderülni, de a magunk részéről nagyon szívesen
beülnénk néhány tanórára.

Az új Intel processzoroknál változik a tuning-stratégia?

Bishop — Thu, 04 Aug 2011 13:43:40 GMT

A Sandy Bridge processzorok megjelenésével az Intel tuning tekintetében szakított a korábban megszokott gyakorlattal, így egyszerre vált könnyebbé és nehezebbé a tuning - attól függően, melyik szemszögből nézzük a dolgokat.

A BCLK órajel módosításán alapuló tuningot ellehetetlenítette a gyártó, ugyanis a BCLK emelésével több egyéb órajel is emelkedik, így rendkívüli módon be vannak határolva a lehetőségek: mindössze pár megahertzet tudunk emelni úgy, hogy a rendszer stabil maradjon, de ez bizony kevés. Ezzel egy időben az Intel adott is, nem csak elvett, mivel elérhetőbbé tette a szorzózár-mentes kivitellel érkező processzorokat, amelyeknél a szorzó emelésével könnyedén emelhető a processzor órajele. Ezek a processzorok "K" jelöléssel érkeznek és hagyományos társaiknál valamivel drágábbak ugyan, de a tuningosok számára mindenképpen megéri a befektetés. Természetesen azok számára sem reménytelen a helyzet, akik szorzózáras Sandy Bridge processzorral rendelkeznek, hiszen a Turbo szorzó emelésével és egyéb fortélyokkal azért jó eséllyel ki lehet facsarni némi plusz teljesítményt az adott központi egység esetében, de messze nem annyit, mint a szorzózár-mentes példányoknál a szorzó egyszerű növelésével.

A fenti gyakorlat a vállalat idén, illetve jövőre megjelenő processzor újdonságainál, a Sandy Bridge-E modelleknél és az Ivy Bridge központi egységeknél szintén megmarad, igaz, néhány apró változás azért lesz. A friss hírek szerint a Sandy Bridge-E processzorok és az Ivy Bridge processzorokhoz használt platformoknál egyformán a CK505-ös órajel generátort alkalmazza majd a gyártó, így a BCLK órajel módosításához több lehetőség áll majd rendelkezésre. Az említett chip segítségével eltérő DMI és PCI Express szorzókat lehet majd beállítani, így a BCLK órajelet egy picit tágabb keretek között módosíthatjuk majd, mint a jelenlegi Sandy Bridge processzoroknál. Az informátorok szerint a Sandy Bridge-E sorozatú felsőkategóriás központi egységeknél, amelyek a Core i7-900-as családot váltják, 100 MHz és 250 MHz között több beállítási opció lesz elérhető. Az Ivy Bridge esetében már szűkül majd a mozgástér, így a BCLK órajel módosítását csak a 100 MHz és 133 MHz közötti tartományban lehet elvégezni.

A BCLK órajelet napjainkban a Sandy Bridge processzoroknál úgy állítjuk, ahogy akarjuk, nem vagyunk különösebb határok közé szorítva, más kérdés, hogy a fent említett tények miatt sok értelme nincs az állítgatásnak. A DMI és a PCIe szorzók állíthatóságának hiánya nagy érvágás a jelenlegi Sandy Bridge alapú rendszerek esetében, de a Sandy Bridge-E modelleknél már valamivel talán jobb lesz a helyzet, már amennyiben a fenti információk helytállóak.

Más kérdés, hogy napjainkban, a Sandy Bridge processzorok esetében nincs is nagyon szükség BCLK órajel módosítására, ugyanis némi felárért cserébe ott vannak a "K" sorozatú processzorok, amelyeknél megfelelő hűtés alkalmazása mellett komoly tuningra is lehetőség van, hála a szorzózár-mentes kivitelnek. Ráadásul ez utóbbi módszer egyszerűbb, pontosabban kényelmesebb, mint a BCLK órajel emelgetés.

Összességében tehát tágabb lesz a mozgástér BCLK órajel-emelés tekintetében, de aki komolyabb tuningra vágyik, úgyis "K" sorozatú processzort fog venni, ahogy eddig is.

Dél-Koreában 2015-re eltűnnek a hagyományos tankönyvek

Bishop — Tue, 02 Aug 2011 14:46:19 GMT

Az oktatási rendszer átalakításával nagy piacot nyernek a hazai elektronikai vállalatok is

Dél-Korea 2014-re digitalizálja az általános iskolai tankönyveket, míg 2015-re a teljes oktatási rendszerben kizárólag digitális formában lesznek elérhetők a tananyagok.
Az oktatási miniszter nem árult el részleteket a lehetséges beszállítókról és készüléktípusokról, de nyilatkozata szerint 2.4 milliárd dollár lesz a projekt teljes költsége, ami fedezi a szükséges táblagépeket, okostelefonokat, a tananyagok digitalizálását és a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését.

Néhány iskolában kísérleti jelleggel már most is notebookok váltották fel a tankönyveket. Ha viszont ekkora értékű beszerzésről lesz szó, nehezen elképzelhető, hogy a kormányzat ne a hazai gyártókat részesítse előnyben, például a tabletek kiválasztásánál. Így a Samsung is nagy nyertese lehet az átalakításnak.
Ez a lépés újraélesztette a vitát arról, hogy a gyerekek vajon hatékonyabban tanulnak-e képernyő segítségével, mint tankönyvekből. Továbbá a jelenlegi tankönyvek többsége nagyobb méretű a táblagépek kijelzőinél, ami előny, mert a nagyobb felületen jobban átlátható a tartalom is.

A Kno kutatása szerint a diákok számára fontos, hogy méretét tekintve ne legyen visszalépés a táblagépekre való átállás, példa erre a Kindle e-könyvolvasók bevezetésének kudarca több amerikai felsőoktatási intézményben.

2015 még messze van, és ha a Samsung készülékei hasonló ütemben fejlődnek, akkor a hazai pálya előnyét nehéz lesz a versenytársaknak ledolgozni.

Szeptemberben érkezik az ingyenes 4G LTE frissítés a Motorola Xoom tabletekre

Bishop — Tue, 02 Aug 2011 14:43:52 GMT

A rossz hír viszont, hogy a telepítéshez el kell küldeni a táblagépet a gyártóhoz!

Az első Android Honeycombos táblagép, a Motorola Xoom év elején jelent meg, de kiforratlan operációs rendszere és ára miatt nem aratott nagy sikert. Sokakat viszont az említett negatívumok sem tántorítottak el a Xoom megvásárlásától, sőt a Verizon 3G-s modelljét választották, melyhez ingyenes 4G-s frissítést ígértek nekik a közeljövőben. A várva várt értesítést hosszú várakozás után végre megkapták a Xoom felhasználók. A Motorola e-mailben informálta felhasználóit, hogy a 4G LTE frissítés már majdnem kész, és szeptembertől lesz elérhető.

Üröm az örömben, hogy a táblagépet el kell küldeni a Motorolához, hogy ők frissítsék, és ez pár napot biztosan igénybe vesz majd. A Motorola arra is figyelmeztet mindenkit, hogy mentse le adatait mielőtt elküldi tabletét, hogy biztosan ne vesszen el semmilyen információ.

Összességében a 4G LTE frissítés jó hír a Xoom felhasználóknak, és az is, hogy a Motorola állja szavát, még ha megkésve is.

Komoly veszteségei vannak a Nintendo-nak

Bishop — Tue, 02 Aug 2011 14:42:13 GMT

A Nintendo idén igencsak gazdasági mélyrepülésbe kezdett, a Wii U bejelentését követő reakciók enyhén szólva nem voltak egyöntetűen pozitívak, így az E3-as nagy dobásuk kevésbé jött be. A Nintendo 3DS jóval az elvárások alatt teljesített eladások terén. A cég részvényei is elég rosszul állnak. Az idei üzleti évét a Nintendo előreláthatrólag 82 százalékos profitcsökkenéssel fogja befejezni.

Azért egyelőre nem kell félteni a nagy öreget így sem, hogy "csak" 257 millió dollárra számíthatnak, de azért összevetve az elvárt 1,41 milliárd dollárral, szembetűnő a különbség. Összességében a Nintendo 3DS a leginkább ludas a dologban, a kérdés már csak az, hogy a befektetők nem féltik-e a tőkéjüket és kimászhat-e a cég a kátyúból a következő években. A Nintendo eltűnése a piacról azért komoly következményekhez vezetne.

Hivatalos: a Microsoft megvette a Skype-ot

Bishop — Tue, 02 Aug 2011 14:38:31 GMT

Végre hivatalos forrásból is megerősítették az értesüléseket, méghozzá maga a Microsoft.

A Microsoft 8,5 milliárd dollárnyi készpénzért kebelezte be a Skype-ot. A megállapodást mindkét cég vezetősége elfogadta, így a tranzakció véglegesítéséhez szükséges jóváhagyások után a Microsoft részévé válik a népszerű vállalat.

Az egyesülést követően mind az átlagfelhasználók, mind pedig az üzleti partnerek számára javul a valós idejű videó- és hangalapú kommunikációs szolgáltatás elérhetősége, ezzel együtt új lehetőségek is megnyílnak a Microsoft számára; nem beszélve arról, hogy komoly bevételi forrásra is szert tehet majd a Skype segítségével. A Skype segítségével kívánja a Microsoft kiegészíteni, illetve gazdagabbá tenni meglévő, valós idejű kommunikációra, illetve a vele kapcsolatos szolgáltatásokra épülő termékeinek portfólióját. A felvásárlásnak köszönhetően a Microsoft komoly szerephez és részesedéshez juthat az internetes kommunikációra alapozó szolgáltatások szegmensében.

2010-ben a Skype 170 millió felhasználója több, mint 207 milliárd percnyi hang- és videó alapú beszélgetést folytatott le, azaz komoly szerepet játszott világszerte mind a családtagok, mind a barátok, mind pedig az üzleti partnerek között folyó kommunikációban. A Microsoft kiemelten kezeli különböző platformjai és alkalmazásai esetében a valós idejű kommunikációt kínáló szolgáltatások fejlesztését és a cél érdekében komoly összegeket is mozgósít. A fejlesztések a Lync, Outlook, Xbox Live, Messenger és Hotmail szolgáltatásokat egyaránt érintik.

A vállalat tervei szerint a felvásárlást követően a különböző Microsoft eszközök támogatni fogják a Skype VoIP szolgáltatását, így azt az Xbox (Kinect támogatással akár), valamint a Windows Phone esetében is használni lehet majd. Ezzel együtt a Microsoft a Skype felhasználók számára összeköttetést biztosít majd a Lync, az Outlook, az Xbox Live és egyéb közösségek tagjaival is. A jövőben a Microsoft támogatni fogja a nem Microsoft platformra épülő Skype kliensek fejlesztését is.

A Microsoft számára fontos lehetőség, hogy a Skype-ot reklámterjesztésre is használhatja majd. A Skype illetékesei március folyamán tettek említést arról az elképzelésről, hogy a Skype klienseken belül reklámmegjelenítést terveznek, ami bevételekhez juttathatja a vállalatot. Szükségük is lett volna rá, mert a méreteitől függetlenül tavaly nem muzsikált jól a Skype.

A Skype egy külön divíziót alkot majd a Microsofton belül, amelynek első embere Tony Bates lesz, aki eddig a Skype elnök-vezérigazgatója volt (CEO). Tony Bates közvetlen felettese Steve Ballmer lesz.

A két vállalat között létrejött megállapodás lezárására még idén sor kerül, amennyiben a felvásárlást az illetékes hatóságok is jóváhagyják.